Sajtos-baconos kiflik és aszalt paradicsomos pogácsák

Most nagyon időszűkében vagyok, de ezt még meg kell írnom... Paradicsomos (is), azért. Este indulunk haza, Zilahra, a tesóimmal, talán örülnék is, ha nem ez is olyan muszáj-út lenne. Így semmi kedvem!!! De muszáj. No és még tegnap megsütöttem a nagy adag kiflit-pogácsát, de már alig van belőle, így éhezni fogok :-)))

A képek is olyan sietősek...

Hozzávalók:
  • 1,20 dkg liszt
  • 2,5 kiskanál só
  • 4 evőkanál zsír 
  • 2 dl tej
  • 1 tojás 
  • 1 kiskanál cukor
  • 3,5-4 dkg élesztő
  • 4 dl aludttej
Töltelékhez:
  • a kiflihez bacon és reszelt sajt (trappista)
  • a pogácsához 10-12 db olajban eltett aszalt paradicsom , beszórni reszelt sajt
Elkészítés:
A lisztet a sóval elvegyítjük, a zsírral elmorzsoljuk.
A langyos tejben elkeverjük a cukrot, felfuttatjuk benne az élesztőt.
A tojást, langyos aludttejet, habos élesztőt a liszthez adjuk, megdagasztjuk a tésztát.
1 órát letakarva kelesztjük.
Közben a bacont kisebb darabokra vágjuk, a sajtot lereszeljük. A paradicsomot deszkán a lehető legapróbbra vágjuk.
A megkelt tésztát 2 részre oszjuk. Feléből kiflik lesznek: kinyújtjuk, háromszögekre vágjuk, 1-1 darab bacont és nagy csipet reszelt sajtot teszünk bele, felsodorjuk. Tepsibe rakosgatjuk, kisütjük.
Míg sül, a tészta másik felét kinyújtjuk, megszórjuk a paradicsomdarabkákkal, olajostul, már amennyi kikerült a paradicsomokkal. Hajtogatjuk, rövid pihenés után még egyszer. Kinyújtjuk, nem túl vékonyra, kiszaggatjuk. (Úgy  időzítettem, hogy mire kisülnek a kiflik, legyen kész a pogácsa.)
Megszórjuk reszelt sajttal, kisütjük.

Mindkettő finom lett, de az aszalt paradicsom kicsit csalódás volt. Mintha az olajban még jobban kiszáradt volna. Amúgy kellemesen paradicsomos ízű a pogácsa, csak kemény, száraz  a paradicsom.  De tapasztalatnak jó volt az aszalása, jövőre (azaz máris) okosabb leszek:-)

A hónap témája: a paradicsom

Ebben a hónapban több paradicsomos recept (többnyire nem süti) került fel blogomra, ezért gondoltam erről a zöldségről írni. Vagy inkább gyümölcsről? Már többször találkoztam hasonló vitával. No nem fogom szavazásra bocsátani a kérdést, hanem elárulom a választ: a paradicsom gyümölcs, botanikailag. De a köztudatban, a kertészetben, felhasználása szerint zöldség. Mégpedig azért gyümölcs, mert "a gyümölcs a virágból kifejlődő húsos termés vagy áltermés; többnyire cukortartalmú..." (Egyetemes Lexikon) A zöldségek pedig étkezési célokra termesztett növények ehető részei: gyökere, gumója, levele, szára.
Másik érv a paradicsom gyümölcs volta mellett, hogy a zöldségek lúgosak, a gyümölcsök savasak, a paradicsom savtartalma márpedig magas.
Nekem erre másik, magam által felállított szabályom volt: ami évelő, fán vagy bokron terem, az gyümölcs. Az egynyáriak zöldségek. De ez sem jó, mert akkor a dinnye is zöldség lenne. De a másik, hivatalos érv szerint akkor gyümölcs a tök, az ubi, a paprika, a bab... ezek mind virágból fejlődnek ki.
Ezt a vitát meghagyom a botanika számára, gasztronómiailag a paradicsom akkor is zöldség!


A paradicsom Dél- és Közép-Amerikából származik, ott ma is szinte gyomnövény. Hála érte Kolumbusznak! Európában a 16. századtól kezdve terjedt el. Kezdetben dísznövényként termesztették. Első magyar említése 1664-ben történt, egy kertészeti leírásban. Sokáig csak az úri konyhákban tűnt fel, kizárólag főzve használták. Nyersen, salátának csak a 20. század második felétől kezdték fogyasztani.

A magyar neve az édenre utal, a paradicsomalma szóból rövidült le. Petra reformkori konyhájánek egyik receptje is felidézi ezt az elnevezést, itt .
Pedig igazából nyersen egészséges. Nagyon magas a cukor (mégiscsak gyümölcs?) és C-vitamin tartalma. Karotint, E-vitamint is tartalmaz. A nyomelemek közül káliumot, kálciumot, magnézimot tartalmaz nagyobb mennyiségben. A benne lévő tomatin mikrobaölő hatású, a likopin antidioxáns, a lutein az éles látást biztosítja. Rákmegelőző hatásáról viták folynak (mennyit tudnak vitatkozni...).
De mindenképpen egyik legjobb természetes gyógyszer: reuma, köszvény, gyulladásos betegségek, gyomorsavtúltengés ellenszere, hányingercsillapító.
A még éretlen, zöld "gyümölcs" szolanin nevű, mérgező vegyületet tartalmaz. Talán ezért nevezték régen szerelem almájának, mert bódulatot okozott.
Konyhai felhasználása változatos. Legyen előétel, leves, főétel, de ivólé is készül belőle. Sőt, süti is:-)

Francia krémes

Ez nem az a francia krémes, ez gyerekkorunk egyik visszatérő süteménye. Férjemnek kedvence volt, sokszor mesélte, hogy mikor Nagymamája sütötte, felhívta őket, hogy menjenek francia krémest enni. Biztosan célzásnak szánta, mert én nem igazán kényeztettem ezzel a sütivel. Tegnap Lányom biztatására láttunk hozzá. Ezúttal is, mint mindig, kicsit szenvedtem a lapok kinyújtásával, Férjuramat befogtam krémet kavarni, s ma már élvezhettük munkánk eredményét. Olyan volt, mint régen...
Hozzávalók:
A lapokhoz:
  • 50 dkg liszt
  • 12 dkg margarin
  • csipet só
  • 12 dkg cukor
  • 1 csomag vaníliás cukor 
  • 1 csomag szalalkáli
  • 1 dl tej
  • 2 tojás
A krémhez:
  • 5 dl tej
  • 4 evőkanál liszt
  • 2 csomag vaníliás cukor 
  • 20 dkg cukor
  • 25 dkg margarin
Elkészítés:
A lisztet, a csipet sót elmorzsoljuk a margarinnal és a cukorral. Hozzáadjuk a vaníliát, a 2 tojást, a tejben feloldott szalalkálit, s összegyúrjuk.  A tésztát 4 részre osztjuk, lisztezett deszkán tepsi méretűre nyújtjuk. Előmelegített sütőben sorra világosra sütjük őket.
A krémhez a púposan mért 4 evőkanál lisztet kevés tejben simára keverjük. Apránként hozzáadjuk a többi tejet, s a két vaníliás cukorral együtt állandóan kavargatva sűrűre főzzük. Időnként megkavarva kihűtjük. Közben a  margarint a cukorral elkeverjük, s a kihűlt pépet kanalanként hozzáadva, krémesre keverjük.
Megtöltjük a lapokat.
Másnap szeletelhető. Porcukorral beszórható a teteje.
Nagyon finom süti, a szalalkális lapok, mint mindig,  puhák, a krém pedig olyan jó krémes. Régen, gyerekkorunkban, amikor még tojást sem mindig lehetett kapni, előnyt élveztek az olyan sütik, amelyekbe kevés tojás kell. Ez olyan, talán azért is készült  elég gyakran. Nem tudom, miért francia, de ezen a néven futott akkoriban, mostanában sok más névvel illetve találkoztam hasonló sütikkel.

Újra készült, Férjem kedvére. Meg másokéra is, mert mindenkinek ízlett. Annyi változtatással, hogy 6 dl tejből és 6 közepesen púpos kanál lisztből készült a pép, 1 púpos evőkanál házi vaníliás cukorral, s margarin helyett vajjal készült. Viszont ez nem változott: a krém kavarásának lehetőségét ezúttal is Párom nyerte el! :-)





Csupa-csoki kalács

A hűtőben találtam egy üveg ottfelejtett mogyorókrémet. A gyerekek szívesen megették volna kenyérre kenve -én meg nem enném, de ők nagyon szeretik-, de lebeszéltem róla őket. Bár nem lehetett nagyon régi, úgy gondoltam, nem árt neki a hőkezelés, ezért kalácstöltelék lett belőle. Mikor összeállítottam a tésztát, jött az ötlet, legyen az is kakaós. Aztán mikor kihűlt, csokival is bevontam. Így lett csupa csoki. No meg gyerekrajongás tárgya:-)

Hozzávalók:
  • 40-40 dkg fehér búzaliszt és rétesliszt
  • 10 dkg margarin
  • 3 tojás sárgája
  • 5 dl tej
  • 3 evőkanál cukor
  • 2,5 dkg élesztő
  • 1 mokkáskanál só
  • 1 púpos evőkanál kakaó (holland) 
  • 1 nagy üveg mogyorókrém
  • 10 dkg ét tortabevónó csoki
  • 1 evőkanál olaj
A tejből 2-3 dl-t meglangyosítunk, elkeverünk benne 1 evőkanál cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt. Míg felfut, a liszteket, sót, többi cukrot elvegyítjük, elmorzsoljuk benne a margarint. Beletesszük a tojássárgákat, ráöntjük az élesztős tejet, s a többi (szükséges mennyiségű) tejjel , a kakóval összegyúrjuk, megdagasztjuk. Letakarva kb. egy óra alatt megkelesztjük.
A tésztát 2 vagy 3 részre osztjuk ( én két rudat sütöttem belőle, de elég vaskosak lettek, 3-ba is oszthattam volna), téglalap  alakúra nyújtjuk, megkenjük a mogyorókrémmel, feltekerjük, tepsibe helyezzük. Még kelesztjük 15-20 percet, majd sütőbe tesszük. (Ezúttal hideg sütőbe tettem, mert rövidebb lett a második kelesztés. 180 fokra állítottam a sütőt.) Kisütjük.
Mikor kihűl, bevonjuk a gőz fölött 1 kanál olajjal felolvasztott csokival.

A csokit csorgatni akartam, de nem volt hajlandó vékonyan folydogálni, ezért rákentem.  Ilyenkor arra gondolok, többet nem veszek ilyesmit, elkészítem itthon a csokimázat, de nem tart sokáig:-) Időnként az időhiány, s mi tagadás, a kényelem, bizony rávesz erre is.

Ferrarossi

Férjuram tegnap délután jelentette be, hogy vendéget hoz. Jött is a fejtörés, mit készítsek hirtelenjében. Persze, édességet. Eléggé leszűkítettem a lehetőségeket: ne kelljen sütni, egy éjszakán át pihentetni, legyen otthon hozzávaló, s minél hamarabb készüljön el. Rövid keresgélés után eszembe jutott a Szabinánál nemrégiben látott finomság, gyorsan rákerestem, receptet lefirkáltam, konyhába leszaladtam, fél óra alatt elkészült. Igaz, a Lányom fejezte be a kipakolását, mert nekem mennem kellett.

 Hozzávalók:
  • 15 dkg cukor
  • 6 evőkanál méz
  • 25 dkg margarin
  • 20 dkg csoki
  • 15 dkg darált dió
  • 25 dkg kukoricapehely
Elkészítés:
A cukrot és a mézet kis lángon felolvaszjuk, majd hozzáadjuk a margarint és a csokit. Összefőzzük. A lángról levéve hozzákeverjük a diót és kukoricapelyhet, alaposan összeforgatjuk. Még melegen, azonnal kis muffin- vagy mignonpapírokba rakjuk, s hagyjuk megdermedni.

Kellemesen ropogós, édes (nekem nagyon is) finomság lett. Köszönöm Szabinának a receptet! S még csak nem is változtattam rajta semmit:-)

Sajtos-szalonnás lepény

Vacsorára töki pompost akartam készíteni, de mire bekeveredtem a kertből az egész délutános virágbabrálást követően, már késő volt krumplit főzni, így csak egy sima tésztát dagasztottam, s rászórtam ezt-azt.
Hozzávalók:
  • 45 dkg liszt
  • 1 kiskanál só
  • 3 dl tej
  • 1 kiskanál cukor
  • 2,5 dkg élesztő 
  • 1 tojás
  • 0,5 dl olaj 
A tésztára:
  • 3 evőkanál tejföl
  • csipet só
  • 25 dkg reszelt trappista sajt
  • 20 dkg húsos szalonna (bacon)
  • 4-5 szál zöldhagyma
Elkészítés:
A meleg tejben elkeverjük a cukrot, felfuttatjuk benne az élesztőt. A lisztben elvegyítjük a sót, beleütjük a tojást, s az élesztős tej hozzáadásával lágy tésztát dagasztunk. Hozzáöntjük az olajat, jól eldogozzuk vele. Pici liszttel megszórva, letakarva  kb. fél órát kelesztjük.
Tepsibe helyezzük a kinyújtott tésztát, villával megszurkáljuk, s sütőbe tesszük ( nem melegítettem elő, akkor kapcsoltam be, mikor betettem a tésztát) .
A szalonnát vékony szeletekre vágjuk, a hagymát csíkokra, a sajtot lereszeljük, s a tejfölt simára keverjük egy csipet sóval.
Ha a tészta kezd pirulni, kivesszük, rákenjük a tejfölt, fele sajtot rászórjuk, ezen elosztjuk a szalonnaszeleteket és a hagymát . Visszatoljuk a sütőbe.
Ha pirulni kezd a sajt rajta, kivesszük, rászórjuk a többi sajtot, s már csak addig tesszük vissza, míg ráolvad.
Azonnal szeletelhető, fogyasztható, de hidegen is finom volt.

Darált húsos-paradicsomos lepény

Vacsorára készült, valahogy úgy, hogy csak nagyjából tudtam, mit akarok, s menet közben alakult ki a végleges formája. A gyerekek nagyon szeretik a bolognait, s hogy ne mindig spagettivel egyék, egyszer palacsintába töltöttem a darált húst, most tésztára halmozva álmodtam meg, sütőben sütve. Gondoltam, csak ehető lesz. Az volt, kivéve a sült paradicsom a tetején a férfiak számára: leszedegették róla.
Hozzávalók:
A tésztához:

  • 40 dkg liszt
  • 1,5 dkg élesztő
  • 1 mokkáskanál cukor
  • 0,5 kiskanál só
  • 2-3 dl langyos víz
  • 3 evőkanál olívaolaj
A tetejére:
  • 1 fej hagyma
  • 1 paprika
  • 1 evőkanál olaj
  • 50 dkg darált hús
  • 2 gerezd fokhagyma
  • bors, pirospaprika
  • 1 dl (házi)ketchup
  • oregánó, bazsalikom
  • 5-6 paradicsom
  • 25 dkg sajt
Elkészítés:
A tésztát dagasztjuk meg előbb: 2 dl langyos vízben pici cukorral felfuttatjuk az élesztőt. A lisztben elvegyítjük a sót, hozzáadjuk az élesztőt, s még kevés vízzel megdagasztjuk. Hozzáadjuk az olajat, beledolgozzuk a tésztába. Letakarva megkelesztjük.
Míg kel a tészta, megsütjük a húst: az apróra vágott hagymát és paprikát pici olajon megpároljuk. Hozzáadjuk a húst, sózzuk, morzsásra sütjük. Borssal, pirospaprikával, fokhagymával, oregánóval, bazsalikommal fűszerezzük. Hozzáadjuk a ketchupot. Addig sütjük, míg elpárolog a víz belőle.
A megmosott paradicsomot felszeleteljük, a sajtot szintén.
Ha a tészta megkelt, tepsi méretűre nyújtjuk. Tepsibe helyezzük, kis peremet is alakítsunk ki, a tepsi oldalához nyomkodva. Elsimítjuk rajta a darált húst, elrendezzük rajta a paradicsomot, sajtot.
Előmelegített sütőben kisütjük. 

Az általam használt sajt görög jellegű, sós lében érlelt (nem tudom, mi a neve, dobozban kapható) sajt, de bármilyennel jó lehet. Nekem meg a paradicsom kimondottan ízlett rajta, szelídítette a fűszeres hús ízét. A Fiam meg még ketchupot is rakott rá, persze miután megfosztotta a paradicsomtól:-) 

Morzsás kockák szilvával

A napokban egy lapban találtam egy igen jónak ígérkező szilvás sütit, de nem számítottam rá, hogy szilva áll a házhoz. Így nem tettem félre, aztán ma hiába kerestem, nem leltem rá. Egy másik szimpatikusat találtam viszont, így ez készült ma.
Hozzávalók:
A tésztához:

  • 60 dkg liszt
  • 1 csipet só
  • 20 dkg cukor
  • 1 tojás (vagy 2 tojássárgája)
  • 1 csomag sütőpor
  • 30 dkg olvasztott margarin
A töltelékhez:
  • 50 dkg túró
  • 10 dkg cukor
  • 2 csomag vaníliás cukor
  • 2 tojásfehérje
  • csipet só
  • 2 evőkanál gríz
  • szilva (50-60 dkg)
Elkészítés:
A lisztet, sütőport, cukrot, tojást tálba tesszük, ráöntjük az olvasztott, de nem forró margarint. Kemény tésztát gyúrunk belőle.
A tészta 3/4 részét tepsibe nyomkodjuk.
A töltelékhez a túrót a cukorral, vaníliás cukorral összekeverjük, hozzáadjuk a grízt, a csipet sóval felvert fehérjéket. 
A szilvákat megmossuk, felszeleteljük. (Méretétől függően negyedeljük vagy kisebbekre vágjuk.)
A tepsibe nyomkodott tésztára simítjuk a túrót, ezt kirakjuk a szilvaszeletekkel, a maradék tésztát pedig rámorzsoljuk.
Előmelegített sütőbe toljuk, addig sütjük, míg pirulni kezd a teteje.


Nekem volt maradék tojásfehérjém,  s hogy ezt elhasználhassam, egész tojást tettem a tésztához. 
Egy kis citromhéj nem rontotta volna el, gondoltam is rá, de mivel nem szerepelt a hozzávalók között, elvetettem. De azt hiszem, egy időre szüneteltetem a gyümölcsös sütiket, most már valami krémesre, habosra vágyom! Mondom én, aztán megint sütibe akarom suvasztani az újabban beszerzett gyümölcsöt:-)

Díjak Vicuskától!

Vicuska két díjjal is meglepett egyszerre. Köszönöm szépen, hogy rám is gondolt!

Mivel én már mindkét díj "tulajdonosa" vagyok, ezúttal nem küldeném tovább, meg tapasztalatom szerint úgyis körbejártak már. De köszönöm újra Vicuskának, hisz azzal, hogy már megkaptam őket, semmit sem veszítenek értékükből, jó érzés, hogy érdemesnek találnak ilyen elismerésre.
Ezért ajánlanám minden kedves olvasómnak, erre járónak nagyon sok szeretettel!

Citromos almatorta

Fiam kérdezte, hogy miért csak szülinapokra s névnapokra sütünk tortát? Tényleg így van, kivétel a gyümölcstorta, az szinte hétköznapi süti. Gergő kérdését követte az enyém: mitől torta a torta? Mert ha ezt a sütit szögletes tepsibe teszem, csak egy sima kevert süti lesz. De ha kerek formában sütöm, mindjárt tortává lép elő. Az én fogalomtáramban a torta a krémes vagy habos, gondosan készített s díszített, kerek vagy szögletes sütemény. De hát ha a Kiskegyed Konyhája tortának nevezte el ezt az amúgy egyszerű sütit, hát legyen torta. Persze én is kerek formában sütöttem, hogy Fiam kedvére is tegyek, meg át is írtam kicsit, mert úgy gondoltam, hogy a 15 dkg liszt vékonyka sütit eredményez a 28 cm-es kapcsos tortaformában.

Hozzávalók:
  • 3 alma
  • 1 citrom
  • 15 dkg margarin
  • 20 dkg cukor
  • 1 csomag sütőpor
  • 2 tojás
  • 2 dl natúr joghurt
  • 35 dkg liszt
  • margarin és zsemlemorzsa a forma kikenéséhez
A citrom héját lereszeljük.
Az almákat megmossuk, negyedeljük, magházát eltávolítjuk, vékonyabb szeletekre vágjuk. Fél citrom levét rácsavarjuk.
A puha margarint, cukrot, sütőport habosra keverjük. Egyenként belekeverjük a tojásokat, majd a citromhéjat, a másik fél citrom levét, a joghurtot, végül több részletben a lisztet.
A tortaformát kikenjük, zsemlemorzsával beszórjuk. Belesimítjuk a masszát. Az almacikkeket félig, kissé ferdén, körkörösen a masszába nyomkodjuk. Előmelegített sütőbe toljuk, tűpróbáig sütjük. (170 fokon kb. 45 percig sült.)
Sülés után be lehet szórni porcukorral, de én így is elég édesnek találtam. Ez függ az almától is, amit én használtam, édes volt.
Amit én hozzátettem, az a joghurt volt, meg még 20 dkg liszt és 5 dkg cukor.
Puha, finom lett a tészta, de almát tehettem volna többet rá. De mindez nem számít, fő, hogy tortát sütöttem:-)

Zebrakocka

Mikor megláttam Mohánál ezt a sütés nélkül készítendő finomságot, tudtam, hogy nálam is sor kerül rá. Tegnap jött el az ideje, a család nagy elégedettségére, úgyhogy az ő nevükben is köszönöm Mohának a receptet! Csak ici-picit változtattam rajta, nem bírtam ki, hogy egy az egyben betartsak mindent, no meg egy kis figyelmetlenség is közrejátszott. De ettől függetlenül nagyon finom lett.
Az én zebráim  meg nem kockák, hanem téglatestek:-)

Hozzávalók:
A lapokhoz:
  • 50 dkg darált keksz
  • 3 evőkanál kakaó
  • 3-4 evőkanál baracklekvár
  • fél fiola rumaroma
  • 5 dkg vaj
  • 5 evőkanál porcukor
  • kb. 3 dl tej
Krémhez:
  • 3 dl tej
  • 1 csomag vaníliaízű pudingpor
  • 1 csapott evőkanál liszt
  •  5 evőkanál cukor
  • 5 dkg vaj
  • 15 dkg kókusz
A bevonathoz:
  • 10 dgk étcsokoládé
  • 5 dkg fehér csoki
  • 1-1 evőkanál olaj
A krémhez a tejből 2 dl-t, a cukrot és a kókusz felét főni tesszük. Közben a többi tejben a pudingport és a lisztet simára keverjük, a felforrt tejhez adjuk, sűrűre főzzük. Kavargatva hűtjük ki.
Ha kihűlt, belekeverjük a többi kókuszt és a margarint.
A  lapokhoz valókat összegyúrjuk.. A tejet fokozatosan adjuk hozzá, csak szükséges mennyiségűt ahhoz, hogy kemény, de nyújtható tésztát kapjunk. 3 részre osztjuk, alufólián (vagy porcukrozott deszkán, mint Moha) kinyújtjuk az elsőt, erre kerül a krém fele, majd a második lap, a krém másik fele, s végül beborítjuk a 3. lappal.
A csokit gőz fölött 1 evőkanál olajjal megolvasztjuk, rákenjük a süti tetejére, s a szintén az olajjal  felolvasztott fehércsokival becsíkozzuk a tetejét.
Szeletelés előtt jót tesz neki a hűtés.

A fehér csoki azért került rá, hogy ha már zebra, legyen még csíkosabb. Amit meg elnéztem, az a puding. Mohánál 3 evőkanál lisztből készült a pép. Én kiborítottam a pudingot, aztán néztem meg a receptet. De a lényegen nem változtatott. Szinte hallom a gyerekeket: Anya, mikor készítünk megint zebrakockát?

Köményes rozskenyér

Szombaton megvettem a szokásos mennyiségű kenyeret hétvégére, de valószínűleg megtáltosodtunk, mert vasárnap reggelre el is fogyott. Így kénytelen voltam nekiállni sütni, mert minálunk szombat déltől hétfő reggelig nem lehet kenyeret kapni. Nem lett a legsikeresebb, mert a második kelesztés elmaradt, a sütő ugyanis tettre készen várta. Az ízét nem befolyásolta, hogy egy kicsit kirepedt, olyannyira nem, hogy Férjuram javasolta, süthetnék gyakrabban kenyeret. Mert állítása szerint a boltival nem tud jóllakni. A házi kenyérben "van anyag", ahogy ő mondja.

Hozzávalók:
  • 50 dkg fehér búzalisz
  • 50 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt
  • 4 dkg élesztő
  • kb. 7 dl langyos víz
  • 2 kiskanál só
  • 1 kiskanál cukor
  • 4 evőkanál olívaolaj 
  • 1 csapott kiskanál őrölt köménymag
A liszteket, sót, köményt tálban összevegyítjük. Mélyedést készítünk a közepére, 2 dl langyos vizet és a cukrot beleborítjuk, az élesztőt belemorzsoljuk. Kevés liszttel összevegyítjük, s letakarva 10-15 perc alatt megkelesztjük. Ekkor hozzáadjuk a többi vizet, megdagasztjuk. Beledolgozzuk az olajat is.
Pici liszttel megszórva, letakarva 45-50 percig hagyjuk kelni.
Ezt követően deszkán 2 részre osztjuk, finoman átgyúrjuk, 2 kenyeret formázunk belőle, tepsibe helyezzük. (A gáztepsiben elfér a kettő egymás mellett.) Tetejét több helyen bevágjuk, kevés lisztet szitálunk rá, s hagyjuk 30 percnyit kelni. Ekkor előmelegített sütőbe toljuk, pirosra sütjük.

Kicsit tömörebb is lett a szokásosnál, de ez a teljes kiőrlésű liszttel készült kenyereknél már így van, de lehet, a második kelesztés hiánya is okozta.
Uzsonnára a Leányzó zsíros kenyeret kért hagymával, szó szerint megkívántam, úgyhogy ez lett a vacsi. Régen ettünk már ilyet, de most olyan jól esett.  Főleg, hogy nem kellett főzni sem:-)

Díj Petrától!

Díjat kaptam Petrától, köszönöm neki, nagyon kedves, hogy rám (is) gondolt, érdemesnek tartja blogomat a "szép" és "némi extrát tartalmazó" jelzőkre.
Azt a feladatot kaptam a díjjal együtt, hogy küldjem tovább 10 bloggernek. Ez szokott lenni a nehezebb része, egyrészt, mert nehéz kiválasztani 10-et, másrészt hosszadalmas munkát igényel. No de állok elébe. Az első díjamnál lelkesen eleget tettem e követelménynek, aztán kicsit csalódott is voltam a fogadtatást illetően, de túltettem magam rajta, lelke rajta mindenkinek. No nem mintha bármi is múlna rajta, de én megtisztelőnek érzem, hogy érdemesnek tartanak egy "díjra".
Én az ő blogjukat tartom szép blogoknak, némi extrával:
  1. Terike
  2. Angéla 
  3. Jade 
  4. 4Gyerek 
  5. MrsSame 
  6. Belly 
  7. Szabina 
  8. Alíz 
  9. Hankka 
  10. Réka 
Fogadjátok szeretettel!

Krumplis zsemle

Iskolába, munkába vinni készültek a zsömlék, no nem hétvégére, még szerdán sült. Csak eddig nem értem rá írogatni. Ma újabb adag zakuszkát főztünk, ezúttal babosat, most éppen ennek a fáradalmait pihenem ki.
A krumplis tészták nem a legjobb barátaim, irtó ragacsosak tudnak lenni, meg folyton lágyulnak. De a végeredmény mindig laza, sokáig puha tészta, úgyhogy időnként békét kötök vele, s motyogva ugyan, de megdagasztom. Ez nem volt elég: tegnap szilvás gombóccal örvendeztettem meg a családot. Liszteztem én a deszkát, de újra és újra rajta akart maradni a fránya tészta. No de bosszúból mind megettük:-)
De most nem róla van szó (nem is lesz), hanem a zsömlékről:
 Hozzávalók:
  • 1 kg liszt
  • 3 nagyobb héjában főtt krumpli
  • 2,5 kiskanál só  
  • 1 kiskanál cukor
  • 3 dkg élesztő 
  • 6 dl aludttej 
  • 1 dl olívaolaj 
  • sajt, mák, szezámmag, stb beszórni 
A krumplit jó előre megfőzni, hogy legyen ideje kihűlni.
A lisztet tálba szórjuk, elvegyítjük benne a sót, belereszeljük a krumplit.
Az aludttejet meglangyosítjuk, csak enyhén, mert különben túró lesz belőle. 2 dl-ben elkeverjük a cukrot, felfuttatjuk benne az élesztőt. A többit a liszthez adjuk, majd az élesztőssel együtt összegyúrjuk. Ezután adjuk hozzá több részletben az olajat. Jól kidolgozzuk.
Liszttel megszórva, letakarva 1 órát kelesztjük.
Ekkor 15-16 részre osztjuk, finoman átgyúrjuk, zsemlévé formáljuk, tepsibe helyezzük. (Kettőbe belefért.) Még 20-25 percet pihentetjük, beszórjuk reszelt sajttal vagy tetszés szerinti magokkal. A magosnak a tetejét beszórás előtt lekenjük kevés vízzel. Előmelegített sütő pirosra sütjük.
A sajtosak kerültek be másodjára a sütőbe, ezek többet keltek, s magasabbak is lettek.

16 darab lett belőle, 2 napra megoldódott a tízórai kérdése, meg reggelié.
Az aludttej helyett lehet tejet használni, vagy joghurot. Nekünk hoznak házi tejet hetente kétszer, ebből szokott lenni aludttej, többek között. A boltiból nem lesz...

Tejfölös pite gyümölcsökkel

Jöjjön már egy süti is... Ezt a receptet még a sárgabarackszezonban néztem ki egy régi Tina Konyhában, s azóta teszem-veszem az újságot. Tegnap végre sort kerítettem rá. Annyiféle őszi gyümölcs van itthon, nem tudtam választani, melyikből tegyek rá, így többféle került a tetejére.

Hozzávalók:
A tésztához:
  • 50 dkg liszt
  • csipet só
  • 3 evőkanál cukor
  • 2 dkg élesztő
  • 2 dl tej
  • 12 dkg margarin
  • 1 evőkanál tejföl (ha szükséges)
A tetejére:
  • 3 tojás
  • 6 evőkanál cukor
  • 5 dl tejföl
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • fél citrom héja
  • gyümölcs (őszibarack, körte, szilva...)
Elkészítés:
A tésztához a langyos tejben elkeverünk 1 evőkanál cukrot,  felfuttatjuk benne a belemorzsolt élesztőt. A lisztben elmorzsoljuk a margarint, s a többi hozzávalóval és élesztős tejjel tésztát gyúrunk. (Nekem kellett még bele valami, nagyon kemény volt, ezért az 1 kanál tejföl.)
Míg a tészta pihen -fél órányit- , addig a tetszés szerinti gyümölcsöket megmossuk, kimagozzuk, felszeleteljük.
A tojásokat szétválasszuk. A sárgákat kikeverjük a cukorral, vaníliás cukorral, citromlével, végül a tejföllel. A fehérjéket csipet sóval kemény habbá verjük, óvatosan a masszához keverjük.
A tésztát kinyújtjuk, nagyobbra, mint a tepsi, hogy legyen körben pereme. Margarinnal kikent tepsibe helyezzük, a szélét körbe a tepsi oldalához nyomkodjuk. Beleborítjuk a tölteléket, elsimítjuk, kirakjuk a gyümölcsökkel, s előmelegített sütőben pirulásig sütjük.


Kicsit magasabb hőfokon sütöttem a szokásosnál - 190 fok, később mérsékeltem-, mert tartottam tőle, hogy a folyékony töltelék megáztatja a tésztát.  Egy ici-picit a töltelék alatt nedves a tészta, de nem zavaró.
A recept szerint 5 dkg darált mák is került volna a töltelékbe, de kihagytam, tartva a "népharagtól": nem szeretik a mákot, legfeljebb sós sütikre szórva. De legközelebb megkockáztatom, s kicsit puhábbra gyúrom a tésztát. Még egy kanál tejföl mehet bele. Amúgy finom, a tejfölös töltelék túróra emlékeztet.
Az eredeti recept diabetikus: a tésztához 3 dkg édesítőszer, a töltelékhez 7 dkg szükséges. Mi szerencsére használhatjuk a cukrot, de van, aki nem...

Aszalt paradicsom

Receptolvasgatás közben többször is találkoztam aszalt paradicsommal, de olyan elérhetetlen dolognak tartottam. Aztán új időtöltésemnek köszönhetően rájöttem, nem is az. Utánaolvastam, hogy s mint kell, többféle módjára rábukkantam az aszalásnak, s rászántam magam. Így elsőre elég sok hibát vétettem, de tanultam belőle, s talán másoknak is okulására szolgálhat a bejegyzés, ezért teszem közzé tapasztalataimat.
Mikor télire való paradicsomlevet főztem, az aszalásra megfelelőnek tartott szemeket féretettem, kettévágtam,  negyedeltem, kikapartam vagy inkább kivágtam a belsejét (ez a patadicsomlében kötött ki), sóval vékonyan megszórt tepsibe helyeztem, s kitettem a napra. Ez augusztus második felében, a nagy melegek idején volt. Este behoztam, reggel megint ki. Három nap alatt zörgősre száradt, szó szerint.

Lehet, hogy  a vékony húsa miatt száradt ki nagyon, de talán ha az alsó képen lévő fázisban máris olajba rakom, jó lett volna, de én még egy napra kiraktam aszalódni. No de semmi gond, üvegbe raktam, a fűszerek közé, jól mutat, s majd elhasználom levesekbe, s egyebekbe ízesítőnek.
Újabb adagnak  vágtam neki, még mindig tartotta magát a nagy meleg, így a sütőt sem kellett bekapcsolni. Ennek már csak a magjait kapartam ki, s szintén sóra helyezve mentek napozni. Csak két napot. De éppen vendégek jöttek, ezért felraktam a kamrába az ablak elé, gondoltam, jó helyen lesz. De tévedtem. Mikor 2 nap elteltével levettem, hogy üvegbe rakom, feltöltöm olajjal, néhányon gyanús fehér pöttyöket fedeztem fel. Alaposan átnéztem őket, amelyek jobban össze voltak zsugorodva, bizony megpenészedtek. Kritikus szemmel átvizsgáltam őket, minden gyanúsnak ítélt darabka komposzt sorsára jutott. Amelyek megúszták, kis üvegbe kerültek, feltöltöttem olívaolajjal, nem extraszűzzel, csak simával, tettem bele néhány színes borsszemet s 3 babérlevelet. Aztán be a hűtőbe, terveim vannak vele.
Néhány nap elteltével fehéres pöttyök ültek ki rajta, de azt is olvastam, hogy ez természetes, hűtőben az olívaolaj besűrűsödik.
Ha nincs 40 fok napközben, sütőben is aszalható, egy blogon olvastam (nem találom, melyik volt, így nincs link, de ha valaki segít, pótolom), hogy éjszakára, 8 órára betette a sütőbe 100 fokra, s kész is volt.
A napon meg ajánlatos vékony akármivel (tüllel, függönnyel) letakarni a paradicsomokat. Én nem tettem meg, gyakran ránéztem,  és semmi nem környékezte meg. Olyan meleg volt, még a legyek sem merészkedtek elő:-)
Nos, ennyi kudarc után idén már nem aszalok több paradicsomot, meg kóstolónak elég lesz az az egy árva üveg, s ha sikere lesz, jövőre 4Gyerek-mennyiségű paradicsomot aszalok:-)

Ketchup házilag

Már megint lemaradtam, ez sem most készült, hanem úgy két héttel ezelőtt. De gondolkodom egy újabb adagon...
Én magam nem vagyok nagy rajongója ennek a paradicsomos szósznak, de a gyerekek előszeretettel fogyasztják. Sült krumplira, pizzára, hamburgerbe... Mikor megláttam Limaránál a házilag készített ketchupot, eldöntöttem, én is készítek. Aztán újabb csábító receptet találtam Alíz blogján. Én meg a kettőből elkészítettem a saját verziómat. Én nem mertem olyan bátran fűszerezni, mint Limara, de alkalmaztam a fűszereit. Alíz pedig több zöldséget tett bele a paradicsom mellett- én itt is a középutat választottam. Köszönöm mindkettőjüknek !
Kíváncsian vártam a végeredményt, főzés közben kóstolgattam, hogy nem fáradozok-e hiába. De nem, igazán finom lett, másnap az üvegekből kimaradt szósz elfogyasztása végett krumplit sütöttem. Fincsi volt:-)

Hozzávalók:
  • 2,5 kg paradicsom
  • 3 nagy fej hagyma
  • 6 db kápiapaprika
  • 1-2 csípőspaprika (ízlés szerint) 
  • 3 zellerlevél 
  • 4-5 gerezd fokhagyma 
  • 2 kiskanál só
  • 8 szem egész szegfűszeg
  • 8 szem egész szegfűbors
  • 3 babérlevél
  • kanálhegynyi őrölt fahéj
  • őrölt bors
  • 1 dl cukor
  • 0,5 dl almaecet
  • kevés szalicil 
A zöldségeket megmossuk, felaprítjuk. A hagymát és paprikát 1 dl vízzel párolódni tesszük. Hozzáadjuk a zellerlevelet, csípőspaprikát, szegfűszeget és szegfűborsot, fokhagymát, babérlevelet, fele sót. Ha már puha a hagyma és paprika, hozzáadjuk a paradicsomot. Ezt is puhára főzzük. Ekkor átpasszírozzuk.
Tovább főzzük  a cukor, ecet, fahéj, bors, többi só hozzáadásával. Addig főzzük, míg kellően sűrű lesz. (Én 2 órán át főztem, ekkor megelégeltem, pedig kicsi sűrűsödés még ráfért volna. )
Belekeverjük a szalicilt (fél mokkáskanálnyit tettem bele), kis üvegekbe rakjuk, lefedjük, szárazdunsztban hagyjuk kihűlni.

Anyukám is készített régen néhányszor ketchapot, de fogalmam sincs, hogyan. Arra sem emlékszem, szerettem-e. De biztosan, mert nincs rossz emlékem róla.
Érdekes módon a ketchup kínai eredetű, még maga az elnevezés is. Csakhogy ők tengeri állatkákból készítették, szintén szósznak. Tengerészek hozták magukkal, de szerencsére itt paradicsomból készül:-)

Sonkás pogácsa

Kaptunk igazi házi sonkát, amolyan keményre érleltet, régi ízeket felidézőt. Egy részéből pásztortarhonya készült, a többiből süti, tepertős pogácsa módra. Mindegyik nagyon finom lett. Hiába, a házi ízeknek nincs párja!
Hozzávalók:

  • 1 kg fehér búzaliszt
  • 20 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
  • 15 dkg margarin
  • 2 kiskanál só
  • 3 dkg élesztő
  • 7-7,5 dl tej
  • 1 kiskanál cukor
  • 2 egész tojás
  • 40 dkg füstölt sonka
  • 1 tojás lekenni
A darabokra vágott sonkát főni tesszük annyi vízben, amennyi majdnem ellepi. Addig főzzük kis lángon, míg elfogy a víz, s sülni kezd. Ezalatt megpuhul. Sózni nem szükséges.
3 dl langyos tejben elkeverjük a cukrot s felfuttatjuk benne az élesztőt. A liszteket a sóval elvegyítjük, elmorzsoljuk benne a margarint. Beleütjük a tojásokat, az élesztős tejet valamint a többi (szükség szerinti mennyiségű) tejjel rugalmas tésztát dagasztunk. Letakarva kelni hagyjuk.
A sonkát ledaráljuk, a zsíros részekkel együtt. (A bőrt levágtam róla. Én még tettem hozzá kevés zsírt, mert túl száraznak tűnt.)
30-40 percnyi kelesztést követően a tésztát kinyújtjuk, harmadára rákenjük a sonkát, az üres részt ráhajtjuk, majd a sonkás tészta kimaradó részét. Még háromba hajtjuk. Fél órai pihentetést követően megismételjük a hajtogatást, majd újabb fél óra után megint. Még fél órát pihentetjük, ekkor jó ujjnyi vastagra nyújtjuk, tetejét bevagdaljuk. Pogácsaszaggatóval kivágjuk, tepsibe rakosgatjuk, felvert tojással lekenjük s előmelegített sütőben pirosra sütjük.
Nem az egész tésztából készült sonkás pogácsa, kb. harmadából sajtos készült, Fiam kérésére. Ezt nem fotóztam le, mert hozzáragadt a sütőpapírhoz. Elfogyott a régi, új csomagot kezdtem meg, hát jobb lett volna a tepsit mosogatni, mint ezzel bosszankodni. Olyan mértékben leragadt, hogy a süti alja ottmaradt a papíron. Késsel szedtem le a többit. Odaadom a gyerekeknek hajtogatni, kézműveskedni, vagy jó lesz csomagolni, de ezt még egyszer tepsibe nem teszem. 

Megint őszibarack: citromos-habos lepény

Tegnapelőtt Férjuram hozott -kértem rá- nagy adag gyönyörű és ízletes őszibarackot. Befőttnek szántam, mert ez a kedvenc üvegbevalónk, de ahhoz túl érettek voltak. Így csak 10 üveg befőtt lett, meg aztán rostos üdítő, süti, tettem belőle a hűtőbe, hogy majd rájárunk, s egy kilónyit meg is ettem:-) Egyszerűen nem tudok betelni vele.
Valami más sütit néztem ki, de mosogatás közben (egy sütiformával! -bosszút állt) megvágtam a kezem, így dagasztás kizárt. Vacsira meg kenyérpizza készült, s ha a sütő már be lett melegítve, gyorsan kerestem egy kevert receptet, s Leányzóm közreműködésével ez sült ki:
Hozzávalók:

  • 25 dkg margarin
  • 15 dkg cukor
  • 3 tojássárgája 
  • 3 egész tojás
  • 1 citrom leve és héja
  • 1 csomag (sáfrányos) sütőpor
  • 45 dkg liszt
  • 1 dl tej
  • 1 kg őszibarack (5 db.)
A habhoz:
  • 3 tojásfehérje
  • 15 dkg cukor
  • csipet só
Elkészítés:
A margarint kikeverjük a cukorral. (A margarint mikróban meg szoktam puhítani, így sokkal könnyebb dolgom van.) Hozzáadjuk a tojássárgákat,(a fehérjéket félretesszük a  habhoz), majd egyenként a tojásokat, mindegyikkel jól kikeverjük. A citrom levét és héját is hozzákeverjük. A kimért lisztben elvegyítjük a sütőport,     
s a tejjel váltakozva a masszához keverjük. 
A barackokat vaskosabb szeletekre vágjuk.
A tésztát sütőpapírral bélelt tepsibe simítjuk, elosztjuk a tetején a barackszeleteket, s előmelegített sütőbe toljuk. 
A tojások fehérjét a csipet sóval felverjük, majd a cukor hozzáadásával tovább verjük, míg kemény, fényes habunk lesz.
Ha süti teteje pirulni kezd, (tűpróba!), rásimítjuk a habot, s visszatoljuk a forró sütőbe, míg egy kis színt kap a hab is. 

Szép sárga lett a süti, s ez nem csak a sáfrányos sütőpornak köszönhető, hanem a Nővérem tyúkjainak is! Nővérem látott el hétvégén házi tojással... A sáfrányos sütőport pedig a múlt heti váratlan kiruccanásunk során vettem, Martinelli keltette fel az érdeklődésemet. Véletlenül láttam meg, hát vettem belőle. Igazából nem látok különbséget a sima és ezen sütőpor között, már ami a sütit illeti. Volt egy érdekes illata, mikor kinyitottam a csomagolást, meg enyhén sárga színű, ennyi.


Zakuszka

Próbáltam kinyomozni, honnan is ered ez az étel. Erdélyben főzik a románok is, a magyarok is, de ha nem olvasok utána, abban a hitben maradok, hogy szláv eredetű, hisz neve erről árulkodna, no meg horvátországi nyaralásunk során találkoztunk vele az üzletekben. De mint Alíztól is megtudtam, örmény eredetű, ők hozták magukkal s ismertették meg velünk ezt a finomságot. Köszönet nekik érte, hisz tényleg nagyon finom. Egyetlen hátránya, hogy sok időbe kerül az elkészítése, de egy napos munka sok kamrát díszítő tele üveget eredményez, amelyeket a késő őszi, téli (no meg jelenlegi) napokon örömmel bontogatunk s kenjük kenyérre a tartalmát.
Ez is olyan, hogy ahány ház, annyi szokás. Azaz mindenki másképp készíti. Én persze az Anyukámtól tanult recept alapján.
Hozzávalók:
  • 3 kg padlizsán
  • 3 kg sárgarépa (egy része lehet petrezselyem)
  • 5 kg paprika ( lehet teljes egészében piros, de legalább egy része legyen piros kápia vagy pritamin)
  • 3 kg paradicsom vagy 1,5 l sűrű házi paradicsomlé
  • 3 kg hagyma
  • 2 l olaj
  • fűszerek: őrölt bors, babérlevél, csípős paprika
  • szalicil 
A padlizsánt megsütjük, legjobb a szabadban, lemezen, de ha erre nincs lehetőség, a tűzhelyen, egy használaton kívüli tepsiben vagy erre szakosított lemezen. (Az erdélyi háztartásokban van ilyen.) A szomszédasszonyom sütőben süti, én nem próbáltam, de biztos, így is jó. Ha puhára sült, még melegen lehúzzuk a héját. A húsát tegyük szűrőbe, hogy lecsepegjen a leve.
A sárgarépát megpucoljuk, vaskosabb karikákra vágjuk. 1 dl-nyi olajat öntünk alá, sózzuk, s kicsi lángon, lefedve párolódni tesszük.
A paprikákat megmossuk, kicsumázzuk, felaprítjuk, szintén kevés olajon, sóval, fedő alatt párolódni tesszük. Ha elég levet engedett, fedjük ki, hogy közben a leve is fogyjon, hisz ez a lényeg, a zöldségek levétől megszabadulni. Időnként kavarjuk meg, mert hajlandó odaégni. Ha szeretjük csípősen, lehet tenni bele 1-2 erős paprikát.
Ugyanígy járunk el a hagymával is: megpucoljuk, megmossuk, nagyobb szeletekre vágjuk, megkönnyezzük, kevés olajon, kevés sóval, lefedve kicsi lángra tesszük. Ha már van alatta elég lé, kifedjük. Meglepő, de a hagyma is úszni szokott a lében. Ezt is kavargassuk.
A paradicsomot, ha nincs paradicsomlé, megmosva, felaprítva felfőzzük, jó puhára, s átpasszírozzuk.
Ha minden zöldség készre párolódott, ledaráljuk őket, s egyben, egy nagy edényben (legalább 10 literes legyen) főni tesszük. Hozzáöntjük a többi olajat,  a paradicsomlevet, néhány babérlevelet, borsot (mokkáskanálnyit), s állandóan kavargatva főzzük. Ez lehet 2 óra is. Addig kell főzni, míg az olaj a szélén szépen különválik (én legalábbis így tanultam).
Ha kész, kiskanálnyi szalicilt kavarunk bele, jó előre, alaposan kimosott üvegekbe rakjuk (kavargatás közben nem lesz idő üveget mosni). Gyorsan lekötözzük, szárazdunsztba (takarók, párnák közé) rakjuk.
 Kisebb üvegekbe, úgy 4 dl-esekbe szoktam rakni, de most kénytelen voltam néhány nagyobba is, mert kifogytunk a kicsikből. Azóta gyűjtögetem az újabb adag üveget, hisz még akarok főzni, mert a 19 üvegből még 6-7 van:-) Elosztogattuk. De szívesen látom kóstolóra azokat, akik még nem ettek zakuszkát!


Anyósom úgy készíti, hogy nyersen darálja le a zöldségeket, s egybe főzi az egészet. Persze kivétel a padlizsán, paradicsom, azt ugyanúgy kell, lesütni, megfőzni külön. Ő meg nem tett bele sárgarépát, csak mióta nálunk látta, azóta használja. Érdemes beletenni, mert több is lesz, krémesebb, s nem annyira lecsóra emlékeztető, paprikaízű.
S hogy finom, bizonyítja, hogy akikkel megkóstoltattuk, s eddig nem ismerték, szerették, többen elkérték a receptet is. A tavaly Férjuram vitt a munkába, s egyik  pasi otthon elmesélte, hogy evett valami "viszkászt". Ezen azóta is derülünk, de az illető tegnapelőtt megkérdezte, főztünk-e idén is, ugyanazt az elnevezést használva. Férjuram vitt újra egy nagy üveggel, neki alig hagytak belőle:-) Az ő körükben rajta marad a macskaeledel neve, bár a macska nem enné meg, hisz vegetáriánus eledel, csupa zöldség.
Több változata van, lehet gombával dúsítani, babbal, ez kiválthatja a padlizsánt. A következő adagot babbal tervezem, de én akkor is teszek hozzá a padlizsánt. A Férjem által  hozott 20 kg lesütve vár sorsára a mélyhűtőben, ebből fogok kivenni hozzá.

Málnás szelet

 Minél hosszabb ideig nem írok, annál nehezebb visszatérni. Már  a címadásnál is bajban voltam! :D Végül úgy döntöttem, nem cifrázom túl.  N...